Mindig is csupán egy picike elismerésre vágytam, ettől szebben nem is teljesülhetett volna.

A vágyak és az álmok igen is teljesülnek. Ha komolyan vesszük és mindent meg is teszünk érte.

A 2018 tavasza varázslatos energiákkal rendelkezett. Ezen a szép tavaszon indult meg ennek az álomnak a teljesülési folyamata.
Ez év januárjában már lehetett látni azt, hogy a mentorom DR. Farkas Anikó a márciusi DXN rendezvényen gyémánt minősülését fogjuk megünnepelni.
Anikó erre az alkalomra egy szakmai könyv megírásával foglalkozott. Azt tervezte és határozta el ezen az ünnepségen már a könyve ott lesz.
A facebook zárt oldalán, ami a csapatnak szól ezen keresztül ajánlást kért a készülő szakmai könyvéhez.
Ez hozzám is eljutott és néhány gondolatomat én is megfogalmaztam.
Ez egy komoly kihívás volt a számomra is, hiszen még soha senkinek nem írtam ajánlást a készülő könyvéhez. Inspirált, tetszett megpróbáltam. Akkoriban még a nagyon régi elfáradt gépem volt meg, akkor még többszöri próbálkozásra sikerült elküldeni a mentoromnak az én gondolataimat. Itt még véletlenül sem jutott az eszembe, az hogy bele is kerülhetek a könyvébe.
A mentorom Anikó mikor elolvasta, azt jelezte felém vissza, hogy a legutolsó másodpercekben ért oda. De megpróbálja bele tenni. Megoldotta azt, hogy az én ajánlásom is bekerülhessen a könyvébe.
Amikor Anikó megkapta a könyv hátoldalának a fotóját azt elküldet nekem is.

Nem akartam hinni a szememnek, hogy ott vagyok rajta és a gondolataimból néhány mondat.
Azzal a fotóval, amikor én vettem át az első vezetői elismerésemet a kitűzőmet, amit éppen Ő tűz fel nekem (2015.12.05-i DXN- rendezvényén.)
Valójában, ha jól bele gondolok már itt elindult ez a cél, álom, vágy   megvalósulásnak a folyamata, hiszen itt is telet házas terem előtt vettem át az elismerésem.

Csak néztem órákon, át a kapott képet és potyogtak az örömkönnyeim. Láttam, és alig tudtam elhinni, hogy ez valóság. Közeledett a rendvény idő pontja. Nagy izgalommal készültem erre az igen fontos eseményre és napra. Mint az utólag ki derült nem volt véletlen ez a nagy izgalom.

Ezen a napon további nagyon kellemes meglepetések értek még a 2018. Március 10.-i DXN rendezvényen.

A mentorom DR. Farkas Anikó a gyémánt beszédjében engem is több ízben megemlített teljes névvel és a csapatom nevével, amilyen név alatt dolgozom itt a facabookon. (DXN Gödöllő Délutáni Kávézós Csevegő Klub)

Mindenki előtt elismerte a fejlődésemet, munkámat, megdicsért és megköszönte.
Itt a meglepetéseknek még mindig nincs vége. Ezt a beszédjét videóra vették és én is kaptam belőle minden napi használatra tőle is és a felső vezetők által számunkra készítettet szintén megkaptam.

A megjelenő új könyvét melynek címe: Bűvös Hetes – Háromszor csak a rendezvény végén kaptam meg dedikálva tőle.

A többiek már sokkal hamarabb vették át a könyvet. A  rajta lévő képről fel ismertek és a szünetekbe szinte minden jelenlévő oda jött hozzám és nekem is Gratuáltak. – El tudják képzelni ezt az érzést??-

Idézek a könyv hátuljáról:”2015-ben szembesülnöm kellett egy megoldhatatlannak tűnő élethelyzettel. Anikó akkor is segített. Azzal a tudással, amit az eltelt évek alatt kaptam tőle, meg tudtam oldani mindent. Igen, a lehetetlent is. Új könyvét jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek.”- Képes Józsefné Leib Irén –

Nagyon örültem boldog voltam. Egész rendezvény alatt küszködtem az öröm könnyeimmel. De a szünetekben kapott gratulációknál bizony kicsordultak.

Másnap mikor forgattam a könyvet olyan kellemes furcsa boldogság érzés volt olvasni a könyv elején a saját ajánlásom sorait és alatta a teljes nevem.
Nem is szólva arról, hogy a 106. oldalon megtalálni magamat ismét a nevemmel az elért eredményeimet olvashattam.

Idézek a könyvből:”Találkoztam itt-ott régi ismerősökkel, akik közül néhányan csatlakoztak. Leib Irénke 2012 novemberében. Őt azért említem meg, mert bár nem frontom, a Gyémánt elérésében nagy szerepe volt. Ő az, aki stabilan minősített, azaz QSA, mióta elérte a 4500 csoportpontot.”

Hát az igazság az, hogy nem tudom szavakba, mondatokba megfogalmazni ezeket az érzéseket. Ezeket csupán megélni lehet.

A hagyományos munkában mikor dolgoztam közel 40 évet egy szer sem kaptam elismerést.
Itt meg csupán pár éve dolgozom, tanulom ezt a szép szakmát és már ilyen szép elismerésekben lehetett részem.
Igaz itt is sokat tettem és teszek érte mai napig is. De ezt nem érzem munkának tehernek.

Hálás vagyok azért, hogy az Élet, a Sors 2012-ben oda irányította az Anikót hozzám, aki felajánlotta, hogy megfogja a kezem, és szívesen megtanít erre az új értékesítési munkára, tevékenységre.
Nem sokat gondolkodtam rajta és elfogadtam, vettem egy nagy levegőt és ugrottam az ismeretlenbe.

Ezen a rövid idő alatt többet fejlődtem, minden téren, mint az eltelt 40 év alatt a hagyományos munkákban.
Köszönöm a figyelmeteket.
Gödöllő:2020. január.12